Várnai Zseni: Szolgálj, szívem!

írta Moni
2 · 19 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

Várnai Zseni: Szolgálj, szívem!

Csak kis kitartás! – biztatom magam,

még futni kell, még minden messze van.

Szolgálj, szívem, még egy kicsit nekem,

jaj, meg ne állj az úton hirtelen,

sok a dolgunk még s nem mutathatom,

hogy a harcot már nem bírom nagyon,

és este, ha ágyamba roskadok,

érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.

Kicsit nehéz volt, jól tudod, szívem,

elkoptunk, de ne sejtse senki sem,

higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,

nem irgalmaznak ám az emberek,

csak hajtsd a vért, arcom piros legyen,

frissen induljak minden reggelen,

csak én tudom, ha ágyba roskadok,

estére már milyen fáradt vagyok.

Szemem árkos és ajkam szögletén

a két vonás már mély lett és kemény,

sokat sírtam; eső után a földi

lyen barázdált, csapzott, elgyötört…

de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,

arcom hegy-völgye lágyan kisimul,

csak este, ha ágyamba roskadok,

érzem megint, nagyon fáradt vagyok.

Csak kis kitartás, – kip-kop… pontosan,

holnap sikerül minden biztosan,

a félúton, szívem, jaj meg ne állj,

kip-kop… tovább is híven kalapálj,

a hegynek föl kicsit nehéz az út,

szív kell hozzá, de aki odajut,

a csillagok közt csillagként ragyog…

csak este, este oly fáradt vagyok.

Sose pihentem, nem volt rá jogom…

Most meg-megállok s felfohászkodom:

– Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!

szegény szívem, te meg szaladj, szaladj…

Csak kis kitartás, még egy hős iram,

fussunk dalolva bátran és vígan…

de este már a dal is csak dadog;

altassatok el engem, csillagok!

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Pin It on Pinterest

Share This