Íme egy Zen tanmese:Van két szilvafa. Az egyik az egész hideg télen átkészült, hogy amikor megérkezik a tavaszi szél, készen álljon, és virágozni tudjon.A másik csak akkor kezdet a virágzásra gondolni, amikor már megérkezett a tavaszi szél, ez a fa még akkor is reszketett a hidegtől, amikor hirtelen melegebb szél kezdett fújni. A felkészült szilvafa megragadta az alkalmat, és virágai kinyíltak, miközben a másik csak akkor kezdett felkészülni a virágzásra.A következő napon a tavaszi szellő elvonult, és visszatért a hideg. Végül azon a szilvafán, amelyik elmulasztotta a felkészülést, abban az évben nem nyíltak ki a virágok.Ugyanez a helyzet az emberekkel.A sors szele mindnyájunkhoz elérkezik. Hogy képes vagy-e legtöbbet kihozni a kínálkozó alkalomból, odaadásodon és felkészültségeden múlik.Tegyél meg mindent, és élvezd a maga gyönyörűségében, az életed minden pillanatát.
Mihelyt tudsz szeretni és nem vársz érte semmit cserébe, akkor nem függsz a szeretettől,
csak szeretsz
Mihelyt tudsz szeretni és nem vársz érte semmit cserébe, akkor nem függsz a szeretettől,csak szeretsz…Szeressünk. Vállaljunk egy ilyen "kockázatot".És ismerjük meg közben önmagunkat.Miért kockázatos szeretni?Azért mert nyitott leszel, és sebezhető.Átalakulsz,...
