Tövismadár

írta Moni
2 · 04 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

A minap rátaláltam a tövismadár mondájára.
A mondabeli tövismadár csak egyetlen egyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármely más teremtménye.
Ahogy elhagyja a fészkét, egy tövises fát keres , és nem nyugszik, amíg rá nem talál.
Akkor az ádáz ágak között rázendít dalára, és felnyársalja magát a leghosszabb, leghegyesebb tövisre. Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének, hogy túltrillázza még a
pacsirtát, a csalogányt is.
Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a legeslegjobbaknak mindig fájdalom az ára.
A tövismadár úgy énekel, hogy nem tudja, hogy a halál közeledik, és csak dalol és dalol, amíg csak élet van benne. Mi viszont tudjuk, és értjük, mikor kerülünk veszélybe. És mégis megtesszük. Tisztában vagyunk vele, hogy mi vár ránk, és számtalanszor beleütközünk, és felszúrjuk magunkat.
Tövisek között halad az életünk, és sebesülünk, számtalanszor életünk során. Nincs előre megfontolt gyönyörűséges énekünk, csak egy sóhaj, egy nyögdécselő hang. Szeretnénk dalra fakadni, persze csak ott belül, mert elnyomjuk, és elszorítjuk magunkba. Félünk és rettegünk, mert azt hisszük, ha úgy igazán, de igazán, dalra fakadnánk, akkor belepusztulnánk mi is, mint a madár. Mi inkább csendben, és némán tűrünk, ott belül lázadozunk, és vívódunk a gondolatainkkal. Ahogy telnek az évek, és tapasztalunk, igyekszünk kikerülni a tüskéket. Már belénk ivódott az ösztön, és vigyázunk már, nehogy megsebezzük magunkat.
A végén pedig rádöbbenünk, énekelni, és dalolni kellett volna. Nem sóhajtozni, és jajgatni, hanem úgy igazán, és tisztán, őszintén kiénekelni magunkból, mindent, még ha fáj is. Mert, nekünk nem kell félnünk, és tartani attól, hogy belehalunk, mint a madár. Úgy kellene élni, hogy őszintén ki tudjuk mutatni az érzéseinket, a gondolatainkat, egymás felé. Ne maradjon bennünk semmi, ne szorongjunk, és ne legyen bennünk félelem. Lehet, hogy így a tüskéket kikerüljük, és igyekszünk, hogy minél kevesebb fájdalom érjen, ezért inkább azt válasszuk, hogy csöndben maradunk. De akkor is sebzettek leszünk, és a tüske ott belül, mélyen fog fájni, mert a szívünk sebzett lesz és vérezni fog.

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Lesz ahonnan…

Lesz ahonnan…

Lesz ahonnan nem rántanak majd vissza ha el akarnál menniDe lesz majd, ki magához szorít s nem fog soha elengedni...Lesz ahol még ha kéred sem fognak harcolni értedDe lesz valaki, ki vigyàzni fog ràd s követi minden lépted... Lesz ahol ha bezárul az ajtó... Csak a...

Elmenni…

Elmenni…

" Mennem kell"- szólt a Lélek a Másik Félnek." Eljōtt az idõnk hogy betōltsük küldetésünket"" Menj csak" -válaszolt a Másik Fél szeliden..." Majd kōvetlek, megkereslek, te csak hallgass a szívedre." " Egy kicsit félek"- rebegte a Fōldre készülõ Lélek." Rám találsz ha...

Hányszor érzed?

Hányszor érzed?

"Hányszor érzed naponta, hogy nincs mire büszkének lenned, hogy elbuktál, és elbújnál a világ elől és ez már mindig így marad? Hadd áruljak el valamit. Túlélted azt, amibe más belehalt volna, és képes voltál mosolyogni akkor, amikor ordítani is kevés lett volna. Túl...

Pin It on Pinterest

Share This