Megérzések..

írta Moni
2 · 04 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

„A tiszta előérzetet nem könnyű felismerni. Ha rosszat súg, könnyű összekeverni a félelemmel, ha túl jót, hiú reménnyel.”
/Kiss Judit/
Ne hagyjuk figyelmen kívül a megérzéseinket, de túlértékelni sem szabad őket!
Akkor hol az igazság?
A legtöbb embernek vannak megérzései, intuíciói, de ezeket nem tartja lényegesnek. Vannak olyan emberek is, akik kifejezetten, csak a megérzéseikre hallgatnak. Akkor, most mi a helyes?
Akkor a leghelyesebb a megérzéseinkre hallgatni, ha az nem a berögzülésekből jön, régi tapasztalatokból, hiedelmekből, vagy a külső körülményeinkből. Mint, pld valakit a külseje alapján ítélünk meg, az még téves ítélkezés a másik felett. Sokszor, képesek vagyunk, a rossz, és régi tapasztalatokból ítélkezni, és ezt rávetíteni a megérzéseinkre. Ezek mind a félelmeinkből származnak. Ha, ezeket a bizonytalan, és misztikus sejtéseket kibontjuk a ködből, és letisztítjuk, az elmét lecsendesítjük, akkor a tudatosságunkat kiterjeszthetjük egy olyan területre, ahonnan a legjobb segítséget kaphatjuk. A legmélyebbről jövő, és a jelen állapotában lévő sugallatokra érdemes hallgatni.
Meg kell teremteni a csöndet, hogy tényleg meghalljuk, az intuíciónk nagyon halk szavát. Ellenkező esetben hazudhatnak, és becsaphatnak minket, mert azt sugallják, amit hinni akarunk, és nem az igazságot.
„A megérzés a lélek gyors megmerülése az életnek abban az egyetemes áramlatában, amiben minden ember története kölcsönösen összekapcsolódik a másikéval, mi pedig mindenről tudhatunk, mert minden meg van írva.”
/Paulo Coelho/

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Pin It on Pinterest

Share This