Ma, mielőtt…

írta Moni
3 · 28 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

Ma, mielőtt kimondasz egy bántó szót,
gondolj azokra, akik nem tudnak beszélni.
Mielőtt panaszkodsz az ételed íze miatt,
gondolj azokra, akiknek nincs mit enni.
Mielőtt panaszkodsz a férjedre vagy a feleségedre, gondolj azokra, akik Istenhez fohászkodnak, hogy legyen társuk.
Ma, mielőtt panaszkodsz az életre, gondolj azokra, akik túl hamar mentek el a másvilágra.
Mielőtt siránkoznál amiatt, hogy túl nagy távolságon kell vezessél, gondolj azokra, akik ugyanezt a távolságot gyalog kell megtegyék.
És amikor fáradt vagy és panaszkodsz a munkádra, gondolj azokra a munkanélküliekre,
akik szívesen végeznék a Te munkádat.
És amikor gyötrő gondolatok rossz kedvűvé tesznek, mosolyogj egyet és gondolj arra, hogy élsz és csodálatos, ami körülvesz.
(Böjte Csaba)
Ma, mielőtt elsodornak a kínzó gondolataid, hogy mennyire rossz a helyzeted!
Ma, mielőtt arra gondolsz, hogy mi lesz holnap, és hogy rakod rendbe az életed!
Ma, mielőtt elvisz magával, a sodrás, az érzéseid, miként mászol ki ebből az egészből!
Ma, mielőtt beleviszed magad abba, hogy kérdésekkel árasztod el magad, miért alakult így ez az egész, mit követtél el, és mit nem, hogy ennyire szarul érzed magad!
Ma, mielőtt kegyetlenül elkezded magad sajnáltatni, és nem érted mi folyik itt körülötted!
Ma, mielőtt úgy érzed az egész világ egymással harccol, és alig van valaki körülötted aki békében élne egymással!
Ma, mikor azt látod az emberek, rokonok, testvérek, és barátok egymás torkának esnek, és azt keresik, még ha nincs is, akkor azon dolgoznak, hogy kreáljanak egyet!
Ma, mielőtt magányosnak, pénztelennek, betegnek, bezártnak, boldogtalannak éreznéd magad, akár egy társas magányban!
Ma, mielőtt jól érezhetnéd magad, és csak a jót keresnéd, de te az elégedetlenséget keresed!
Ma, mielőtt felvetnéd magadban, mi folyik itt a világban, és miért pont most, a te életedben, és hogy lehet ennyire tudatlan, és hiszékeny az egész világ?
Ma mielőtt, számba vennéd, hogy hazugságok, csalások, és egy rabszolgaként működő társadalomban, és világban élünk!
Akkor, emeld fel a segged a székből, és döntsd el, hogy hagyod-e, hogy elsodorjon minden és mindenki magával, és megkeseredve tengeted tovább a napjaid! Vagy teszel is érte, és mivel most élsz, és senki másra nem számíthatsz, csakis magadra, és kilépsz végre a sorból, és eldöntöd márpedig jól fogod érezni magad! Nem sodor magával senki, és csak arra figyelsz, ami neked a jó, nem akarsz megfelelni másnak, és nem hagyod, hogy beszennyezze bármi is az életed. Igenis, vannak dolgok amiket a leszarom kategóriába kell helyezni, mert könnyebben kell venni az életet, játszva, a szükséges dolgokat megteszed persze, de csakis a te állapotodra koncentrálsz, hogy jól érezd magad. Szerinted, valaki megköszöni majd mindezt? Dehogyis! Még a szüleid, társad, gyereked, és barátod sem fog köszönetet mondani, ha majd elhagyod a földi tested! Csakis úgy élj, ahogy neked jó, csakis a magad örömére, és boldogságodra. Akkor is lesz aki szeretni fog, mert az szeret igazán, aki önmagadért szeret, és ha meg nem, akkor az ő baja, és nem a tiéd. Nem kell, hogy mindenki szeressen, a lényeg te szeresd magad!
Most biztos, ebben a jelen pillanatban, hogy élsz. Nem tudod mi lesz holnap, egy hónap, egy év múlva. Csakis magadnak kell elszámolnod, saját magaddal, a te lelkeddel. Ha, el kell engedni dolgokat, embereket hozzá, akkor tedd azt. Ha, valami újba kell kezdened, vagy költöznöd kell, akkor tedd azt. Szabadulj meg minden szeméttől, ami körbevesz téged. Felejtsd el a múltat, ne menj a jövőbe. Légy itt és most. Azzal, úgy és abban, ahogy neked jó.
Mert a végén megbánod, hogy nem a saját örömödre éltél, és nem élted meg minden percét az életednek! Mert játszani, tanulni, és boldognak lenni jöttél ide.

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This