Köszönöm Istenem!

írta Moni
2 · 19 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

Köszönöm Istenem, az esőt és a napot,

S hogy Te egyformán szereted a szegényt és a vakot.

Köszönöm az utat, amit Veled együtt járok,

S a mindennapi csodát, amit veled megtalálok.

Köszönöm Istenem szívednek a kulcsát,

S hogy Veled megmászhatom a világ összes csúcsát.

Köszönöm életem minden egyes percét,

S hogy Te elhordozod szívem minden terhét.

Köszönöm a sok jót, amit Tőled kapok,

S hogyha Veled járok, eltűnnek a bajok.

Köszönöm családom minden egyes tagját,

S hogy te szenvedőnek meghallgatod hangját.

Köszönöm az ágyam, melyre fáradt fejem hajtom,

S ha Hozzád szól az imám, Te meghallgatod hangom.

Köszönöm, hogy asztalunkon minden nap van étel,

S hogy felsegíted azt az embert, ki Előtted térdel.

Köszönöm Istenem otthonomat, házam,

S hogy nem kellett sohasem az utcán éjszakáznom.

Köszönöm örömöm, s a mindennapi gondom,

Tudom, ha velem vagy, bármi jön, megoldom.

Köszönöm Istenem, hogy általad létezek,

S hogy Te megbocsátasz nekem, bár oly sokszor vétkezek.

Köszönöm, hogy így szeretsz, s nem engedsz el soha.❤

(Forrás:Gabor Braun)

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This