Félelmeink nem uralhatnak minket!

írta Moni
2 · 04 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

Nehéz, úgy szembenézni a félelmekkel, hogy valójában még azt sem tudjuk, mitől és mennyire is kell majd félnünk. És az információhiány okozta kis hézagokat a fantáziánk úgy tölti be pillanatok alatt, hogy észre sem vesszük.
A veszedelem sokkal kisebb és szelídebb lesz a valóságban, mint a képzeletünk által felnagyított szörnyeteg.
A szorongás a jövőbe kivetített, megfoghatatlan, fantáziával megspékelt félelem. És ennek a képletnek van egy olyan eleme- a képzelet-, amely teljesen képlékeny, nehezen megfogható vagy irányítható, és amivel szembenézni sem tudunk. És éppen ezért pusztító! Ezért emészti, zabálja fel a lelkünket, ha nem szabunk gátat neki.
A félelem egyaránt kihozhatja belőlünk a legjobb és legrosszabb oldalunkat. Hiszen a félelem hatására, ösztönösen sokszor olyan önzetlen, sőt hősies tetteket hajtunk végre, amelyeket korábban talán nem is feltételeztünk magunkról.
„A félelmedet nem legyőzni kell, hanem megérteni.”
/Müller Péter/
Amiben most is élünk, és körbevesz minket, és sokszor egész életünket végig kíséri, az a félelem és szorongás.
Csak akkor tudunk megszabadulni, ha megismerjük azt, amitől félünk. Mert, amíg bizonytalanságban élünk, mint ahogy most is, és nem tudjuk mit hoz a jövő, milyen következményei lesznek, és hagyjuk, hogy mások irányítsák életünket, az pusztító, és halálos a léleknek. Bele is halhatunk.
Attól félünk, amit nem ismerünk igazán. Ha már benne vagyunk, és megismerjük bármilyen rossz is, tudni fogjuk, hogy túl leszünk rajta. Tudjuk, hogy a végén minden jóra fordul. Mikor, a félelem
okát ismerjük, akkor képesek vagyunk legyőzni.
Viszont, azt a félelmet, ami akkor van bennünk, mikor saját és mások épségét védenünk kell, ne tévesszük össze a pusztítóval. Az, megóv minket.
A harmóniára, és a félelmeink legyőzésére kell, hogy törekedjünk!
Mindig azt kapjuk, amire a lelkünk rezonál.
A vonzás törvénye ez. A sötét, a sötét gondolatokat, a félelem, a félelmetest vonzza magához. Nem szabad, hogy a külső világ hasson ránk, mint most is. Romboló hatások érnek minket. Az adás ami kintről jön, az pedig rossz. Ne fogd.
Minden belőlünk indul, és oda is vezet vissza. A félelem is ilyen.
Mi irányítjuk, és kormányozzuk az életünket.
Nem félelemben élve, kell leélni az életünket, ezen a csodálatos bolygón. Erős lények vagyunk, hisz egész életünk során, nehéz helyzetekben találjuk magunkat, amiket mindig képesek vagyunk megoldani.
A félelem erőteljes érzelem, amit az ember képes legyőzni, és olyan erős lesz tőle, amit el se tudott volna képzelni!
Így, akár a barátunk is lehet, mert legyőzésével, jobb, szerető és erősebb lélekké válunk.

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This