Az idő!

írta Moni
2 · 04 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

“A múlt, jelen, és jövő közti különbség illúzió csupán, még ha oly makacs is „
“Az időnek egyetlen oka van, minden nem történhet egyszerre.” Albert Einstein
„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom, de ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.”- Szent Ágoston
A legprimitívebb törzsi társadalmak, már használták, az időmérési módszereket, hogy megfeleljen az életszükségleteiknek. Az időmérő eszközök használata az ókori Egyiptomban, már önkényes alapon történt. A mai emberek számára, Newton törvényei elegendők ahhoz, hogy a karórákat összehangolják. Nektek sem hangzik megnyugtatóan ugye, hogy idő úgy, ahogy mi mérjük, nem állja meg helyét, Einstein szerint. Mert szerinte, úgy nem létezik, mert idő és tér szorosan összefügg egymással. Lehetne, erről külön fejezetet írni, de ez számunkra nem megnyugtató, mert nem így éljük az életünket. Mi, csak azt érzékeljük, hogy már lassan, nem 24 órára van szükségünk, hogy elvégezzük, amit kitűztünk magunknak aznapra, hanem sokkal többre. Belenézünk a tükörbe, és puff már megint egy szarkalábbal több lett. Gyerekeinken, csak azt vesszük észre, hogy most születtek nemrég és kirepülnek. Nem érjük magunkat utol, és csak kapkodunk, és rohanunk. Már itt a karácsony, pedig csak nemrég lett vége. Ennek, örülünk persze, hisz bár minden egyes nap, ünnep lenne. De, hisz már megint jön a következő év, és most köszöntöttük az új évet. Annyi minden történik velünk egy év alatt, mint máskor 10 év alatt sem.
Az idő rohanása, nem a kortól függ, most már. Eddig úgy hittem. Kijön a 10 éves gyerekem az iskolából, és azt mondja nekem. -milyen hamar eltelt a hét anya, mindjárt hétvége! Emlékszem, nekünk több évnek tűnt egy tanítási év. Sürgettük az időt, most meg leállítanánk. A mostani gyerekek, nekem úgy tűnik, mintha nem sürgetnék már úgy. Vajon mi változott?
Persze lehet, hogy erre van a tudósoknak, más magyarázata is. Az én véleményem Mi! Mi változtunk!
Az ember élete, sokszor két részből áll. Az elsőben egy jobb jövőért áhítozunk, a másodikban bánkódunk az elkövetett hibáink matt. Alig marad idő arra, hogy boldogan éljük a kettő között az életünket. Legtöbbször nem tudjuk mire várunk. Olyan hosszan, hogy közben elmúlik az ifjúságunk, elillannak a lehetőségek, s eltelik az életünk úgy, hogy minden ott volt körülöttünk. A fenébe is! És nem vettük észre!
Mikor kezdünk el élni végre! Ez itt a mi időnk, és most. Ne a múltban éljünk, hisz akkor azt éljük meg újra és újra. Ha a jövőre koncentrálunk, akkor meg olyan, mintha csak élni készülődnénk. Értitek?
Az időnk értékesebb, a pénznél is. Pénzt azt szerezhetsz, de időt soha. Ha elveszed valakinek az idejét, és megvárakoztatod, az életét veszed el. Soha nem tudod neki vissza adni. Minden egyes percet meg kell élni. Úgy, mintha csak a ma lenne! És holnap, újból születnél. Eszembe, jutott erről egy film, az 50 első randi. A lány számára, csak a ma létezett, és boldog volt. Minden egyes nap, mutatott számára valami újat. Miért nem próbálunk meg úgy élni? Akkor, teljesen máshogy állnánk az időhöz. Talán, Boldogok is lehetnénk végre!
Az idő..
túl lassú azoknak, akik várnak.,
túl gyors azoknak akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak akik örvendenek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.
Henry Van Dyke

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This