A szavak és gondolatok…

írta Moni
2 · 04 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

A változáshoz, hogy belülről elinduljon az átalakulásunk, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a gondolatainkra, és a kimondott szavakra. Amiket kimondunk, és abból megért a másik, sokszor tisztázatlanok.
Egy beszélgetés közben, észre sem vesszük, de nemhogy a másik teljesen félreértelmezi, de még mi sem értjük saját magunkat. Mindig tisztázni kell, mit is akartunk közölni valójában a másikkal. A belső békénk, a tiszta kommunikáció érdekében, és hogy problémák ne merülhessenek fel egy kapcsolatban, a meg nem értés miatt, nagyon fontos, hogy az érzéseink, egyezzenek azzal, amit kimondunk, gondolunk, és cselekszünk. Mindig figyeljünk oda érzéseinkre, gondolatainkra, ne mondjanak egymásnak ellent.
Nagyon sokszor ez az oka, hogy két ember, akár, el is tud hidegülni egymástól. Egyszerűen nem értik egymást.
„Van egy olyan helyzet, amikor nem a másikkal szemben vagy hátrányban. Hanem együtt vagytok hátrányban, látszólag. Amikor közösen játszotok, látszólag egymásért, de valahogy mindig hiba csúszik a játékba. És vesztésre álltok. És innen szép győzni. De csak úgy lehet, ha mindketten érzitek, hogy szükségetek van egymásra, hogy kell a másik, hogy akarod a másikat. Igen akkor lehet győzni. De csak együtt. A célért. A győzelemért. EGYMÁSÉRT.”
/Csitáry-Hock Tamás/
Másnak próbálunk látszani, mert félünk kimutatni az érzéseinket. Próbálunk másként viselkedni, cselekedni, kommunikálni, mint ahogy érzünk, egy maszkot viselünk. Senki nem fogja tudni, még te magad sem, hogy ki vagy. Ezért, nem érezhetjük magunkat szeretve. Ha felismerjük, tudatában vagyunk, és nem engedjük be a negatív érzéseket, és próbáljuk kezelni őket, irányítani, akkor megváltoztathatjuk gondolkodásunkat, viselkedésünket, és így a körülöttünk lévők is változni fognak.
Sokan küzdünk érzelmeinkkel. Nem is értjük magunkat, mi váltotta ki az adott reakciót, és viselkedésünket.
Ellenőrizhetetlennek tűnnek, és ez nem könnyű. Nagyon mélyről jönnek, a tudatalattiból, berögzülésekből, és a félelmeinkből. Sokszor nem tudunk ésszerűen gondolkozni, mondhatunk, és tehetünk olyan dolgokat, amelyeket később megbánhatunk. Egy vastag falat húzunk, nehogy sérelem érjen. Az érzések mindig ott vannak, még akkor is, ha elfojtjuk őket. Tudomásul kellene vennünk, hogy ha még kellemetlenek is, mint a szomorúság, a harag, de még a félelem is lehet életmentő.
Ezeket mind tudatosítani kell, és felismerni minden egyes érzést magunkban.
Szembe kell tudni nézni önmagunkkal. Ha saját magunkat nem ismerjük, és nem fogadjuk el, akkor mit várunk a környezetünktől! Láss hozzá, és vizsgáld meg érzelmeidet. Tudd kimutatni, és azt az embert megmutatni a másiknak, aki valójában vagy, minden jó és rossz érzésekkel együtt. Mert, így csak magadat fogod bántani. A legnagyobb fájdalmat, és hazugságot te éled meg, és így leélni egy életet, pedig nem lehet, saját magaddal!

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This