A megbocsátás a legnagyobb ajándék

írta Moni
2 · 25 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

A megbocsátás a legnagyobb ajándék, különösen, ha önmagunkkal szemben is gyakorolni tudjuk. Egy kedvelt hasonlat szerint haragot tartani azért, mert más talán megbántott, olyan mintha mérget innánk, és várnánk, hogy a másik haljon meg tőle. Nem működik. Megmérgezi az embert. Megmérgezi a kapcsolatait. Megmérgezi a világnézetét.Fogva tart egy börtönben, ahol nálunk a kulcs, de mégsem szabadítjuk ki magunkat.

/James R. Doty/

Soha ne táplálj haragot, gyűlöletet a szívedbe! Senki iránt! Legfőképp önmagad iránt ne! Mert, azt a haragot, és mérget, csak a te lelked, és tested fogja megsínyleni. Szeresd magad, olyannyira, hogy vigyázol lelki és testi épségedre. Csak magadnak okozol kárt vele, és mivel, te vagy a legfontosabb, ne táplálj haragot. Akkor se, ha úgy érzed, igazságtalan volt veled valaki, vagy valami. A karmát, senki nem fogja megúszni, és az élet rendez, majd megoldja azzal, akivel kell. Hidd el, pont elég büntetés lesz számára az, amin át kell majd mennie. Csak magadra vigyázz, és törekedj, hogy rossz karmát ne teremts magadnak.

Csak érezd jól magad kérlek, most ebben a pillanatban!

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This