A karmák feldolgozatlansága…

írta Moni
3 · 25 · 21

Olvasási idő: ( Szavak Száma: )

A saját megoldatlanságaidat kell megvizsgálni, hogy mi az amit minél hamarabb le kell tenni, hogy egy boldogabb és élhetőbb életet éljél. Vannak karmák, amikkel szembe kell néznünk és lepakolni magunkról. Az eszköz, a segítség egy hídhoz hasonlít, melyet előre megépítettek neked, /Zen tanításai szerint/azért hogy te átmenj rajta. Egy idő után, meg is teszed, hisz mások is átmennek a túlsó partra, ezért te is követed őket. Mikor átérsz, mégsem találsz lényeges különbséget, pedig a problémáidat a másik parton hagytad. Miért is? Mert nem változtál. Az égvilágon belülről semmit nem változtál. A tanításokat megtanultad, okosabb lettél, de a lényeges átalakulás nem történt meg. Még mindig azt a csomagot viszed a hátadon, amivel azonosulsz.Akik így éreznek, megállnak, és visszafordulnak, olyan is van aki a folyóba ugrik a hátizsákjával együtt. Egyszerűen nem tudja feldolgozni, hogy a tanulás, és okosodás mellett a problémák nem szűntek meg, és ő semmit nem változott. Belefáradt. A nehézségeid, a karmáid a hátizsákban lévő kövek. Senki más nem tud segíteni rajtad, csak te magad. Neked kell kipakolni a súlyos köveket.

Eléred a folyó partját, és a hátizsákodba nyúlsz, majd az első követ kidobod a folyóba. Egy lépőkővé válik, és így dobod ki egymás után a többit. Felépíted az utat magadnak. Szép lassan, fokozatosan felismered hibáidat, és elhagyod azokat. A kövek úttá változnak számodra.

A túlsó part akkor következik el, ha már az utolsó követ is beledobtad a folyóba. A szenvedés folyójába. Van akinek pár lépés, van akinek több ezer évig eltart, hogy megszabaduljon a súlyoktól.

A hátizsákkal semmi baj nincs. Hisz te teszed bele, az örömöt, vagy szenvedést. Nem a világot kell okolnod azért, mert olyan vagy amilyen. Ahogy, egyre könnyebb a hátizsákod, úgy válik egyre könnyebbé az élet. Ekkor tudsz segíteni másoknak, addig te szorultál segítségre. A köveket te magad veszed ki, senki más nem fogja helyetted megtenni. Az irányt viszont megmutathatja neked. Ha más ki is veszi a követ, este újra beleteszi. A kövek pedig ottmaradnak.

Nem könnyű, és irtózatosan nehéz feladat. Akár több életen keresztül is viheted, és cipelheted magaddal. A döntés tőled függ.

Dobd ki a szemetet, mert a szemét az ami elválaszt, az egyetlen dologtól ami számít, a jelentől.

Itt és Most. Ha majd igazán a jelenben fogsz élni, meglepődve tapasztalod mire vagy képes, és mi minden sikerül.

Moni

Kapcsolódó Bejegyzések

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk …

Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és...

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Annyiszor van az életben, hogy úgy érezzük elfáradtunk.

Mind testben és lélekben. Nincs erőnk semmire. Még ahhoz sem, hogy az ágyból feltápászkodjunk, és megigyuk a reggeli kávénkat. Legszívesebben napokig feküdnénk, mert nincs ami mozgasson, az elem lemerült. Várunk, talán történik valami, ami kiráncigál az ágyból, de...

Legtöbbször nem tudjuk, valójában  mire várunk.

Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk.

Vannak akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük...A fenébe is!Mikor kezdünk már úgy élni, megértjük az...

Pin It on Pinterest

Share This